Sub rosa - Egy tudósító levelesládája

Kocsis Tamás: Sub rosa

Kocsis Tamás: Sub rosa


Unokám a „nagy háborúban”.

2018. február 11. - emlékek Kocsis T

 

Film készül   Pablo Picasso -ról, magyar közreműködéssel,banderas.jpg Antonio Banderassal, – és Emese- Bubuval.

Legkisebb unokám, Juhász Emese, szomorú, szegény kisgyerekként búcsúztatja a filmben Lulu barátnője társaságában pesti Nyugati pályaudvaron az 1914 őszén az 1. világháborúban frontra induló katonákat. 13 évesen, 10 ezer forint ezért élete első munkával keresett tisztes javadalmazása; amilyen nekem volt az a 10 pengő, amit a „Pest” című laptól
/ Az Est ezen a címen 1939. november 17-én jelent meg utoljára. A szerkesztőség Pest címmel, de teljesen megváltozott tartalommal folytatta a lap kiadását. Felelős szerkesztője Bakos Ákos, felelős kiadója Paizs Ödön volt, akik már Az Est utolsó néhány évében is jegyezték a lapot. A Pest 1944. december 15-éig jelent meg, akkor rendeletileg szüntették meg szinte az összes budapesti lappal együtt./
kaptam 6 évesen, 1941-ben,
„Nagy Pista rossz volt” címmel írt „remekemért”. Én történetesen közvetlenül az előtt, hogy beléptünk az éppen akkor a mi történelmünkbe is betolakodott 2. világháborúba.img-6234.JPG

S hogy kerek legyen a családi legendárium: Bubunk dédnagyapját, Gróz Alfrédot 1914 őszén ugyanígy indította el a család a „nagy háborúba”, mint a készülő filmben, alig fél évvel azután, hogy megnősült. Áldott állapotban hagyta itthon Gizella dédnagymamát, haláláig egész famíliánk „Pici mamáját”: a hét Gróz testvér legidősebbike,
Gizi 1918-ban látta meg élőben - addig csak fényképről ismert édesapját…

A történelem most furcsán visszaköszön, - úgy és ahogyan a legkevésbé számítottunk rá…

süti beállítások módosítása